Kanári-szigetek térkép
Kanári-szigetek, Tenerife
Kanári-szigetek, Gran Canaria
Kanári-szigetek, La Palma
Kanári-szigetek, La Gomera
Kanári-szigetek, Fuerteventura
Kanári-szigetek, Lanzarote
Kanári-szigetek, El Hierro

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek a természet gyöngyszemei a végtelen Atlanti-óceánban.

Itt mindig tavasz van, s e tenyérnyi szigetek változatosságát máshol hiába keresnénk. Sivatag és a legdúsabb vegetáció, alpesi táj és zord északi szirtek, hófödte vulkánok és banánligetek, barlanglakások és luxusszállodák, mind-mind csak tétova szavak ahhoz képest, ami e szigeteken az utast várja.

A trópusi növénypompa szinte még az országutakat is botanikus kertté varázsolja, itt az árokparti gizgaz is megnézni való csoda. A sivatagi részeken a teve éppoly otthonos és beillik a tájba, mint a Szaharában. A Teide örök hósapkája pedig korona a természet e remekművére. A szigetcsoport hét nagy és több apró szigetből áll, amelyek az Atlanti-óceánban a Ráktérítőtől 4 fokra, a greenwichi délkörtől kissé nyugatra fekszenek. A hét nagy sziget két nagy csoportra oszlik. A nyugati szigetek: La PalmaEl HierroLa Gomera,Tenerife együtt alkotják a Santa Cruz de Tenerife tartományt, míg a keleti szigetek: Gran CanariaLanzarote,Fuerteventura a Las Palmas tartomány részei.

 

Akciós repülőjegyek

Akciós repülőjegyre van szüksége a Kanári-szigetekre? Válasszon a számtalan kedvező árú ajánlat között itt.

Szuperáron, pénztárcakímélő ajánlatokat igénybe véve nem kell attól tartania, hogy csődbe megy egy kis kanári-szigeteki kiruccanástól…

Akciós repülőjegyek a Kanári-szigetekre

Foglaljon repülőjegyet last minute áron Tenerifére, Gran Canariára, Fuertventurára, Lanzarotéra, La Palmára még ma!

Látnivalók

Látnivalók a Kanári-szigeteken

Teide

Teide Nemzeti Park

A „las Canadas del Teide” nemzeti park elfoglalja Tenerife középső részét, és már 1954 óta védett terület. A világ egyik leglátványosabb tájképeit láthatjuk itt, ahol Spanyolország legmagasabb csúcsa a Teide (3718 m) magasodik a kék Atlanti-óceán fölé. Még több látnivaló.

Időjárási viszonyok

A Kanári-szigetek éghajlata

Télen a napimádók kedvenc célpontja a Kanári-szigetek, tekintettel arra, hogy a maximum hőmérséklet ilyenkor eléri a 21 Celsius fokot is, és napi 6 órát melegíti a tengerparti homokot a Nap. A téli hónapokban átlag 21 nap csapadékmentes.

A tavasz csak kissé melegebb, mint a tél a szigeteken, köszönhetően az óceáni éghajlatnak. A maximum hőmérséklet napi átlaga 24 Celsius fokra emelkedik Május hónapban. Szárazabb a tavaszi szezon, mint a téli, hiszen havonta 26-29 napig nem hull csapadék a felhőkből, a napsütéses órák száma pedig 7-9 óra naponta.

A nyári hónapokban a Kanári-szigetek forró, száraz és napfényes. A nappali átlaghőmérséklet 29 Celsius fok, havonta 30 nap csapadékmentes, a napsütéses órák száma pedig 11 óra minden egyes nap. Nem csoda, hogy miért oly népszerűek ezek az atlanti-óceáni szigetek Afrika partjainál az európaiak körében.

Az ősz némi enyhülést hoz a nyári hőség után, a maga 24 Celsius fokos átlaghőmérsékletével. November már egy kicsit esősebb, habár még így is 24 nap csapadékmentes, a napütéses órák száma pedig lecsökken 6 órára naponta.

Időjárás előrejelzés a Kanári-szigetekre.

Autóbérlés

Autóbérlés a Kanári-szigeteken.

  • Foglaljon ma online és takarítson meg akár 15%-ot!
  • Garantált legalacsonyabb ár
  • Nincsenek rejtett költségek
  • Több mint 4 millió ügyfél.

Szállásfoglalás

Kanári-szigeteki szállások, hotelek, szállodák, apartmanok, bungalók, szobák, lakások.

Last minute szállásfoglalás!

Munkavállalás

A Kanári-szigeteken munkavállalók nyugodtan fordulhatnak a Munkaügyi Hivatal (SEPE) kihelyezett irodáihoz, bármilyen munkavállalással kapcsolatos kérdéssel (képzési lehetőségek, munkanélküli segély).
A  Munkaügyi Hivatal által létrehozott honlapon keresni lehet a Spanyolországban meghirdetett aktuális állásajánlatok között.
Spanyolországban a munkavállalás alsó korhatára 16 év, de a kiskorúak esetében a szülő vagy a gondviselő engedélye kell a munkavállaláshoz.

Munkalehetőség a Kanári-szigeteken.

A Kanári-szigetek történelme

A Kanári-szigetek

a természet gyöngyszemei a végtelen Atlanti-óceánban.

Itt mindig tavasz van, s e tenyérnyi szigetek változatosságát máshol hiába keresnénk. Sivatag és a legdúsabb vegetáció, alpesi táj és zord északi szirtek, hófödte vulkánok és banánligetek, barlanglakások és luxusszállodák, mind-mind csak tétova szavak ahhoz képest, ami e szigeteken az utast várja.

A trópusi növénypompa szinte még az országutakat is botanikus kertté varázsolja, itt az árokparti gizgaz is megnézni való csoda. A sivatagi részeken a teve éppoly otthonos és beillik a tájba, mint a Szaharában. A Teide örök hósapkája pedig korona a természet e remekművére. A szigetcsoport hét nagy és több apró szigetből áll, amelyek az Atlanti-óceánban a Ráktérítőtől 4 fokra, a greenwichi délkörtől kissé nyugatra fekszenek. A hét nagy sziget két nagy csoportra oszlik. A nyugati szigetek: La Palma, El Hierro, La Gomera, Tenerife együtt alkotják a Santa Cruz de Tenerife tartományt, míg a keleti szigetek: Gran Canaria, Lanzarote, Fuerteventura a Las Palmas tartomány részei.

A Kanári-szigeteken több mint 1 millió lakos él mintegy 7200 négyzetkilométeren. A szigetek kikötőinek forgalma pedig azt bizonyítja, hogy az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet Amerikával összekötő hajóutak fontos kikötőhelyei. Az ókorból keveset tudunk a Kanári-szigetekről. Ami Héraklész oszlopain túl feküdt, az akkor még az ismert világon kívülinek számított. A földrajzi adatokat a költői fantázia egészítette ki: így Homérosz Elysiumi mezői, Hésziódosz Heszperidák kertje, Píndárosz Boldogok Szigetei valószínűleg mind a, Kanári-szigetek lehettek. Platón úgy véli, ezen a helyen volt az Atlantisz-sziget, amelyet az istenek büntetésből elsüllyesztettek. A szigetekről konkrétan először Plutarchos beszél, s Plinius nevezi őket meg: az egyiket a hegycsúcsait borító hó miatt Nivariának, a másikat kecskéiről Caprariának. Egy harmadik sziget (Gran Canaria) nevének eredetéhez több magyarázat fűződik. Az biztos, hogy nem a szigeteken mindenütt honos madarakról nyerte nevét (ezek „új bevándorlók”), hanem a kanárimadarakat nevezték el a szigetekről. Az egyik magyarázat szerint a sziget őslakói, a guancsók különös fajta nagy kutyákat hajtottak maguk előtt a csatákban, innen a név, ami tulajdonképpen a „Kutyák szigeté”-t jelenti (Canis latinul kutya). Más feltevés szerint egy természetkutató expedíció Caesar idejében a szigeten található négyélű cukornádról - „cannas” - nevezte el. (Manapság ezeket az egyes sivatag jellegű tájakra rendkívül jellemző növényeket Cardonesnek hívják.) A szigetcsoport létezéséről az ókorban már tudtak, de csak a XIV. századtól kezdve lett része a civilizált világnak, amikor a spanyol koronához csatolták. Meghódítása majd egy évszázadig tartott: Béthencourt, Normandia grófja a spanyol királyok megbízásából 1402-ben Lanzaroténál lépett először földjükre, de csak 1496-ban tudták Tenerifénél a guancsók utolsó ellenállását legyőzni.

A Kanári-szigetek egy régi kontinens maradványai egyes geológusok szerint , mások azt állítják, hogy vulkánkitörések következtében emelkedtek a felszínre. Talajuk mindenesetre vulkanikus eredetű. Fekvésüktől függően nagy a különbség a nyugati és a keleti szigetek között; a sivatag közelsége a keleti szigetek éghajlatát szárazabbá, égetőbbé teszi. A szigeteknek mindenképpen nagy a varázsa, azonban a keleti szigetek a turista számára nehezebben hozzáférhetők, mint a nyugatiak, amelyeken több a víz és gazdagabb a növényzet, sőt itt-ott tájaik alpesi jellegűek. A különbségek nemcsak a felszínen, hanem a szokásokban és hagyományokban már az ókorban is megmutatkoztak. Minden sziget megőrizte egyéni jellegét. A szigetek tájai nagyon változatosak: hegyek élesen kiemelkedő sziklákkal és rejtett völgyek, homokos sivatagok és sűrű erdők, fennsíkok és vulkánkráterek váltják egymást. Minden sziget egy miniatűr kontinens, és a tájai a világ sok szépséges vidékére emlékeztetnek. Éppoly buján díszlenek itt a fenyők, mint a pálmák, a gesztenyefák és a kaktuszok.

A Kanári-szigetek őslakói a guancsók. Szép vonású, vörösesszőke hajú, európai testalkatú emberek. Béthencourt gróf történetíró káplánja szerint afrikai származásúak lehettek. Az annalesek i. e. 4000-ben Tamahonnak vagy Tamatragnak nevezett nép létezéséről beszélnek, s erre utal a Tamaran név is, ahogy a guancsók szigetüket, a Gran Canariát elnevezték. Ez a nép Líbiában élt, s gyakran támadták Egyiptomot, közben eljutva a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán afrikai partjaihoz, sőt azon túl a „Boldogok Szigeté"-re is. Eredeti földjükkel elvesz-tették a kapcsolatot, de nyelvük, szokásaik észak-afrikai származásra utalnak; Cro-magnoni embertípus lehet, esetleg annak észak-afrikai leszármazottja. Az idők során föníciaiak, szírek, etruszkok, karthágóiak települtek meg átmenetileg a szigeteken. A reneszánsz időkben idekerülő európaiak a szigetek egy részén nyúlánk, karcsú, erős, kékszemű bennszülöttekkel, míg más részen elütő típusú, sötétbőrű kanáriakkal találkoztak. A keleti szigetek államformája ez időben egyes helyeken a monarchia volt: Lanzarote egy, Fuerteventura két királyságra oszlott, míg Gran Canaria tíz kantonból állt, mindegyik önálló vezetővel, a guanartemével. A nemeseket hosszú hajuk különböztette meg a köznéptől. A nemesi rendbe való bekerülést a faycan (főpap) adta hírül a lakosságnak; származásától függetlenül bárki lehetett nemes, aki bátorságával és magatartásával ezt kiérdemelte.

A Kanári-szigetek lakosai egyistenhívők voltak, istenüknek tejet és mézet áldoztak. Férfi és női papjaiknak kolostorokat építettek; utóbbiakban nevelték a nemesek lányait. Esküvő előtt a lányokat pár napig hizlalták, hogy így tartsák fenn fajtájuk szépségét és erejét. Táplálékuk elsősorban tej, méz, gyümölcs és kecskehús volt. Ma is specialitás a „gofio", ami tejjel vagy vízzel készülő kásaféle. A guancsók nyomai Gran Canaria számos falunevében megtalálhatók: Arguineguin, Tenoja, Teide stb. A tengeri csigát ma is „burgados"-nak nevezik, akárcsak az egykori guancsók. Itt lakó utódaik ma is békés, vendégszerető, vidám emberek.