Kanári-szigetek társadalma

A Kanári-szigetek lakossága napjainkban

A Kanári-szigetek lakossága 2014-ben

 

 

Teljes

 

 

Spanyolok

 

 

Külföldiek

 

 

Összesen

Férfiak

Nők

Összesen

Férfiak

Nők

Összesen

Férfiak

Nők

Palmas, Las

1.100.714

550.595

550.119

918.109

459.867

458.242

182.605

90.728

91.877

Fuerteventura

107.598

56.151

51.447

71.041

37.258

33.783

36.557

18.893

17.664

Gran Canaria

853.144

423.326

429.818

745.587

370.556

375.031

107.557

52.770

54.787

Lanzarote

139.972

71.118

68.854

101.480

52.053

49.428

38.491

19.065

19.426

Santa Cruz de Tenerife

1.014.131

502.554

511.577

809.981

401.687

408.294

204.149

100.867

103.282

Gomera, La

21.168

10.855

10.313

17.183

8.862

8.321

3.985

1.994

1.991

Hierro, El

10.603

5.419

5.184

8.103

4.207

3.895

2.500

1.211

1.289

Palma, La

83.874

41.785

42.090

69.405

34.872

34.533

14.469

6.912

7.557

Tenerife

898.486

444.496

453.990

715.290

353.745

361.545

183.196

90.750

92.445

Kanári-szigetek társadalma

A Kanári-szigetek őslakói a guancsók. Szép vonású, vörösesszőke hajú, európai testalkatú emberek. Béthencourt gróf történetíró káplánja szerint afrikai származásúak lehettek. Az annalesek i. e. 4000-ben Tamahonnak vagy Tamatragnak nevezett nép létezéséről beszélnek, s erre utal a Tamaran név is, ahogy a guancsók szigetüket, a Gran Canariát elnevezték. Ez a nép Líbiában élt, s gyakran támadták Egyiptomot, közben eljutva a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán afrikai partjaihoz, sőt azon túl a „Boldogok Szigeté"-re is. Eredeti földjükkel elvesz-tették a kapcsolatot, de nyelvük, szokásaik észak-afrikai származásra utalnak; Cro-magnoni embertípus lehet, esetleg annak észak-afrikai leszármazottja. Az idők során föníciaiak, szírek, etruszkok, karthágóiak települtek meg átmenetileg a szigeteken. A reneszánsz időkben idekerülő európaiak a szigetek egy részén nyúlánk, karcsú, erős, kékszemű bennszülöttekkel, míg más részen elütő típusú, sötétbőrű kanáriakkal találkoztak. A keleti szigetek államformája ez időben egyes helyeken a monarchia volt: Lanzarote egy, Fuerteventura két királyságra oszlott, míg Gran Canaria tíz kantonból állt, mindegyik önálló vezetővel, a guanartemével. A nemeseket hosszú hajuk különböztette meg a köznéptől. A nemesi rendbe való bekerülést a faycan (főpap) adta hírül a lakosságnak; származásától függetlenül bárki lehetett nemes, aki bátorságával és magatartásával ezt kiérdemelte.

A Kanári-szigetek lakosai egyistenhívők voltak, istenüknek tejet és mézet áldoztak. Férfi és női papjaiknak kolostorokat építettek; utóbbiakban nevelték a nemesek lányait. Esküvő előtt a lányokat pár napig hizlalták, hogy így tartsák fenn fajtájuk szépségét és erejét. Táplálékuk elsősorban tej, méz, gyümölcs és kecskehús volt. Ma is specialitás a „gofio", ami tejjel vagy vízzel készülő kásaféle. A guancsók nyomai Gran Canaria számos falunevében megtalálhatók: Arguineguin, Tenoja, Teide stb. A tengeri csigát ma is „burgados"-nak nevezik, akárcsak az egykori guancsók. Itt lakó utódaik ma is békés, vendégszerető, vidám emberek.